Mintha a sors a fülembe suttogta volna…gyere!
Az az igazság, hogy magam sem tudom pontosan meghatározni azt a pillanatot, amikor emellett az életfilozófia mellett döntöttem, vagyis jobban fogalmazva, ez az út választott engem. Tizenöt évesen egy jógáról és buddhizmusról szóló televíziós műsort nézve, megmagyarázhatatlan érzés kerített hatalmába – egy hívás, hogy jógaoktató legyek. Ez a kinyilatkoztatás annak ellenére történt, hogy korlátozott ismereteim voltak a jóga rendszeréről, filozófiájáról, mozgásairól vagy a meditációs gyakorlatokról. Viszont meg voltam róla győződve, hogy ez az én dharmám. Bár pár évnyi kitérővel, amit akár próbatételnek is lehet a mai szemmel nevezni, visszatért a hívás és újra felébresztette az elfeledett álmot.
A rögös, változatos, kalandos, kihívásokkal is teli utat mindenki ismeri, aki a spiritualitást éli. Kényelmes kanapén elfekve még senki sem ment át fejlődésen…igen, a gyógyulásért le kell ásnunk lelkünk legmélyebb bugyraiba, hogy szembe tudjunk nézni Önvalónk minden egyes rétegével, hogy elfogadjuk azt, ahogyan és amiért erre a földi síkra érkeztünk. Minden egyes felismerés egy elfogadás, egy lépés, egy mélyüléses elmélkedés. Ahogy lent, úgy fent, ahogy fent, úgy lent. Ahogy kint, úgy bent, ahogy bent, úgy kint. Ahogy nagyban, úgy kicsiben. A teljes létezés visszatükröződik a kisebb és a nagyobb léptékben egyaránt.
Ahogy a buddhista életszemlélet is tanítja, mindent a maga idejében, és mindent a maga sorrendjében. Minden ok és okozat összefüggése, amit persze az adott pillanatban nehéz észrevenni, tudatosítani és megmaradni benne…különben nem kerülnek kikódolásra a magasabb szintekről kapott üzenetek, vagy jelek.
„A bölcsesség ajkai mindaddig zárva maradnak, amíg megértő fülekre nem találnak”
– A Kybalion.
A mai napig minden órán, minden foglalkozáson, amikor kapcsolódunk egymáshoz, önmagunkhoz és a felsőbb erőkhöz, minden egyes Om mantra zengetésével erősödik az elköteleződés a buddhizmus, a jóga és a természet ereje iránt.
A miért válaszát már föntebb leírtam…elindultam hát az úton az első jógatanári képzéssel, ami egy Sivananda alapképzés volt Budapesten. Az első sikertelen fejenállás (Sirsasana) is megtörtént…hahaha. Majd kerestem egy 200 órás tanári képzést, amiről fogalmam sem volt, hogy mit tartalmaz. Máig emlékszem a kétségbeesésemre, amikor rajtam kívül a csoportban mindenki ismerte a szanszkrit kifejezéseket, a jógapózokat (asana), én pedig csak ültem mereven. Sok éves sportolói múltam ellenére sem tudtam semmilyen kényelmes jógás ülőhelyzetbe helyezni magam, nemhogy még lótuszülésbe (Padmasana)…óóóóó. Viszont minden egyes perc azóta is folyamatos megtapasztalás és megértés. Minél egyszerűbb, annál mélyebb egy jógaóra. Ma már másként adom át a tapasztalatokat és vezetem a hozzám érkezőket. Legjobb tudásom szerint igyekszem átadni a szükséges ismereteket, amelyekre nemcsak hivatalos képzéseken tettem szert.
A megfizethetetlen és legmélyebb tudást a világot járva, különböző kultúrákat megismerve nyertem el. Legyen az India, Bhután, Nepál, Tibet, Laosz, Vietnam, Indonézia, Bali, Új-Zéland vagy Dél-Amerika, mind-mind egy kis ablakon át adott betekintést a saját kultúrájába.
Ahogy sokszor elhangzik az órákon, tanítványok nélkül a mester sem tudja tovább adni a tudást, és mester nélkül sincs tanítvány.
Ezúton szeretném kifejezni hálámat az eddigi tanítóimnak, segítőimnek, illetve a diákjaimnak, akik ugyanolyan mély mestereim azáltal, hogy tükröt mutatnak nekem:
Cserjés Pankának, aki bevezetett az ájurvéda, illetve a makró- és mikródiéta rejtelmeibe.
Christine Stiesselnek (Yogawege), akinél az első lépéseket tehettem meg egészen az 500 órás tanárképzőig. Folyamatosan bővítve Yin Yoga képzéssel, Reiki I-II fokozattal, Bir Akal Kaur – Yogin Kundalini tanításai máig vezetnek.
Krishnataki -nak (Sunshine House) – görögországi állomásán, ahol szerelembe estem a Nuad Thai testkezelésekkel és a TCM mélyebb tanításaival.
Köszönöm a párom Karl, valamint barátaim és kollégáim kölcsönös támogatását.
Továbbra is folyamatos képzéseken veszek részt a világ minden részén – India, Nepál, Bhután, Görögország, Srí Lanka, Laosz, Dél Amerika , hogy elmélyítsem a spiritualitás megértést, felszínre hozzam az ősi tudást, ami mindig is mélyen belül lakozott. Ő szentsége Dalai Láma-val való személyes leírhatatlan talalkozások és a buddhizmus tanai végig kísérnek az utamon.
Ahogy az egyik bölcs tanárom is mondta, ha az ember békésebb szívvel és jobb testi-lelki állapotban távozik, mint ahogy a kezelésre érkezett, akkor már megérte ezt az utat választani. Az egyéni és csoportos foglalkozásokon, az elvonulásokon olyan környezet és közösség kialakítása a cél, amely lehetővé teszi, hogy minden résztvevő újra felfedezhesse amit a szíve rejteget, és megtalálja a hiányzó puzzle-darabot, hogy találkozzon újra Önmagával.
Ennek felfedezéséhez arra kérlek, hogy lassíts, csukd be a szemed, szánj egy pillanatot, hogy elmélyítsd a lélegzeted és merülj el a lelkedbe…
“Im the Light,
Im the Breath,
Im the Love,
Im the One,
I know I am.”